A Koppány patak völgyében fekvő település már az őskorban lakott volt, ezt bizonyítják a Várhegyen előkerült 3700 éves bronzkori leletek, illetve két későbbi földvár maradványa is. A római időkből egy ezüstös bronz Concordia-szobor és Pallas Athéné szobra származik.

Tamási várát először 1315-ben említik írások. Későbbi tulajdonosaiknak, a Tamássyaknak a vár adta a nevét. Az 1541-ben törökök kezére került erődöt 1686-ban foglalták vissza Bádeni Lajos seregei. Ekkor az Esterházyak birtoka lett, akik magyarokkal telepítették be a települést. A Rákóczi-szabadságharc után a már leromlott állapotú várat 1777-ben lebontották. A köveiből épült fel a miklósvári vadászkastély is, amely ma magántulajdon. 1730-ban Tamási már mezővárosként szerepel, 1984-ben pedig ismét várossá nyilvánították.

Legfőbb turisztikai nevezetessége a Várhegy alatt található termálfürdő, mely 2011 augusztusában egy modern, 4000 m²-es, 8 medencével, szauna világgal, élményelemekkel rendelkező fedett fürdővel bővült. A fejlesztés annak az ability programnak a része volt, amely célul tűzte ki, hogy a kerekes székes és a mozgáskorlátozott vendégek a fürdő szolgáltatásait ugyanúgy igénybe vehessék, mint ép társaik. A vendégek elhelyezését a fürdő mellett lévő kemping, panziók és a közelben épült két nyaralótelepen lévő közel 200 üdülőház szolgálja.

Tamásiban van a Gyulaj Zrt. központja, mely a volt Eszterházy-birtokon gazdálkodik és vadásztat. A vállalat termálfürdőhöz közeli, 20 ha-os vadasparkjában a magyarországi erdők valamennyi nagyvadja megtekinthető. A mellette fekvő miklósvári parkerdőben horgásztó és teniszpálya is várja a vendégeket. Az erdő vadbősége, az itteni vadászatok történelmi múltja keltette életre a „Trófea" vadételek országos főzőversenyét, melyet minden évben nagy sikerrel rendeznek meg Tamásiban.

A Várhegy tetején lévő kilátóból a környék, a Tolnai borvidékhez tartozó szőlőskertek látványa tárul elénk. A március végi kistérségi borversenyen, s a hozzá kapcsolódó kulturális rendezvényeken a vendégek is megízlelhetik a legjobb tamási és környékbeli borokat.

A város szép műemléke, a Kálvária-dombon álló Rozália-kápolna a XVI. századból való. Tamási másik egyházi látványossága az 1735-45 között épült barokk stílusú római katolikus templom. Az egykori börtönből kialakított Kultúrák Házában kapott elhelyezést a Tamási Galéria, amelyben állandó és időszakos kiállítások tekinthetők meg, valamint a Helytörténeti Gyűjtemény, ahol a település múltja elevenedik meg.

Az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan rendezik meg az ország legnagyobb múltú, idén 55. alkalommal sorra kerülő lovas rendezvényét, a Tamási Lovasnapokat. A "Tamási Nyár" programsorozat minden évben tartalmas szórakozást kínál a városban és a környéken nyaraló külföldi és belföldi vendégeknek egyaránt. A közel 60 éves, nemzetközi és hazai minősítéssel rendelkező Tamási Koncert-fúvószenekar fellépései kiemelkedő eseményei a településnek. A fejlesztések a kerékpáros turizmust is szolgálják, elkészült már a Tamásit Párival összekötő 6 km-es, valamint Tamásit-Regöly közötti 6,5 km-es kerékpárút, amely a madárvilágáról nemzetközi hírű Pacsmagi-tavak mellett vezet el. 2012-ben megépült a rácvölgyi városrésszel összekötő vonal, valamint már folynak az előkészületei a Tamásit a balatoni kerékpárút-hálózathoz csatoló szakasznak is.

Területe: 12891 ha, lakossága 8606 fő.