Sugárzásvédelem - munkáltatók figyelmének felhívása

Korunkban a tudatos életforma, az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a különféle külső és belső eredetű, sok esetben összegződő sugárzásokat, mint környezetünkben drasztikusan emelkedő, sok tekintetben káros hatásmechanizmust. Napjainkban fokozottan jelentkeznek a különböző sugárzásokkal működő, hálózati szintű (távközlési, hírközlési, adatfeldolgozó, távvezérléses, stb.) rendszerek életvitelünk szinte minden területén és ezt minden korosztály bővülő rendszerességgel, egyre több rendeltetési céllal hasznosítja mind a közigazgatás-, mind az üzleti élet-, mind a kultúra-, közlekedés-, egészségügy, stb. területén. Az egyik legjellemzőbb példa az újabbnál újabb okos (mobil) telefonok tömeges megjelenése, amelyeket már nemcsak telefonként, sokkal inkább szinte kis „computer”-ként használunk. A vezeték nélküli „okos” megoldások döntő többségükben hasznos célokat szolgálnak, értelmesen és hasznosan reprezentálják korunk tudományos-technikai előrehaladását, azonban a folyamatos igénybevételükkel járó közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokat feltétlenül mérsékelnünk kell. Egyre több magas frekvenciás terhelés ér bennünket az épületeinken belül és a szabadban egyaránt, amelyeket nemcsak az adótornyok, hanem a különböző átjátszók, híradástechnikai eszközök, bázis állomások, transzformátorházak, magas feszültségű távvezetékek, közlekedési infrastruktúra elemek, stb. is sugároznak. A digitális forradalom (a dolgok internete, a „big data”, az öntanuló gépek, az ötödik generációs mobil adatátviteli szolgáltatások, a mesterséges intelligencia, a robotika, az önvezető technológiák, az ún. „okos” megoldások bővülő köre, stb.) képes lesz átformálni a társadalmi-gazdasági élet szinte minden területét olyan szokatlan világgá, amelyek nagy része vitathatatlanul sugárzásalapú. Ezért az építészet is jelentősen eltérő szemléletmódot követel: a fenntarthatósági eszmék érvényesülését az iparágban leginkább az építésökológia, az építésbiológia és a humánökológia tudományterületek reprezentálják. A fenntarthatóság sokat hangoztatott előfeltétele a társadalom, a gazdaság és a természet harmonizált integrációjának megteremtése, amelyhez a sugárzásvédelem – éppen tulajdonságai és funkcionalitása révén – sok tekintetben hozzájárulhat.
Jelen összeállítás szempontjából több jogszabály emelhető ki, melyek alapján a munkáltatónak vannak határidőhöz kötött kötelezettségei, feladatai saját munkatársai, a hozzájuk látogató ügyfeleik egészségének védelme érdekében, a kedvezőtlen külső- és belső sugárzási értékek vagy expozíciók (azok összhatásának) minimalizálása terén. A hatályos jogszabályokból, különösen a 33/2016. (XI.29.) EMMI rendeletből kitűnik, hogy a kockázatértékelés egyes tartalmi összetevőire vonatkozóan vannak kötelező előírások. E rendeletet olyan szervezett munkavégzésre kell alkalmazni, amikor a munkavégzés során a munkavállaló az elektromágneses terek által előidézett közvetlen biofizikai hatásnak és közvetett hatásnak lehet kitéve.
Vonatkozó fontosabb jogszabályok:

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/25/EK IRÁNYELVE (2006. április 5.) a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (19. egyedi irányelv a 89/391/ EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében)
• Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény 32. §): „A sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelem kiterjed a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló és hősugárzásokra”;
• Munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. Törvény 2. § /2/) „A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.”;
• Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII.30.) Korm. rendelet;
• Az emberi erőforrások minisztere 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelete a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről;
• A munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 22/2010. (V.7) EüM sz. rendelet;
• A 0 Hz - 300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004 (VII.26.) ESzCsM sz. rendelet;
• Az elektromágneses összeférhetőségről szóló 8/2016. (XII. 6.) NMHH rendelet;
• Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény;
• A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII.20.) Korm. sz. rendelet;
• A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény („Kbt.”) 63. § (munkáltató/gazdasági társaság kizárása jogerős munkavédelmi bírság kiszabása miatt)

Az alkalmazandó épületbiológiai védelmi rendszernek lényegileg az IBE SBM2008C Nemzetközi Épületbiológiai Ajánlásnak célszerű megfelelnie, de létezik már 2015-ben kiadott, frissített épületbiológiai standard is (SBM 2015). Az épület sugárbiológiai védelmi rendszerének telepítése harmonizált élettér kialakulását eredményezi, amelyre mindenkinek szüksége van (és lesz) a tudományos-technikai fejlődés jelenében, közeli jövőjében. A jogszabályok egységes értelmezése, ütemezett, határidőre történő végrehajtása nyilvánvalóan több szakmacsoport képviselőinek közös, összehangolt tevékenysége útján lehetséges, ez nemcsak a jogszabályi terjedelmek, hanem a műszaki-egészségügyi hatásmechanizmusok összetettsége, illetve az érintett szektorok (épületek) kiemelkedően magas száma miatt is igaz.

A munkáltatói jogkörbe tartozó feladatok tömör összegzése, javasolt időrendi sorrendje:
1) A munkáltatóhoz tartozó (által felügyelt, üzemeltetett) épületek, további létesítmények, háttérintézmények alapterület adatainak összeírása.
2) Hiteles (vagy akkreditált) sugárzásvédelmi mérések előírt protokoll szerinti végrehajtása (ez szigorúan ajánlott, hiszen e nélkül nem állapítható meg a tényleges, aktuális állapot), a munkahelyen túli expozíciók vizsgálata. Minden épületbiológiai állapotfelmérés, vagy sugárzásvédelmi tevékenység helyszíni méréssel kezdődik.
3) A mérések alapján készült jegyzőkönyv szakértőkkel közös, tételes kiértékelése.
4) Indokolt esetben (vagyis, ha a mérések tanúsága alapján adott helyszín ténylegesen mért értékei bármely dimenzióban túllépik a meghatározott egészségügyi határértékeket, beavatkozási szinteket) sugárzásvédelmi orientációjú kockázatértékelés, majd műszaki és tervezési intézkedésekből álló „Cselekvési Terv” készítése.
5) A saját munkáltatói opciók (veszélyazonosítás, expozíció értékelés, kockázatcsökkentés, esetleg önkorlátozások bevezetése, kibocsátási okok megszüntetése, a berendezési, külső-belső környezeti változások nyomon követése, dokumentálás, oktatás, munkavállalói tájékoztatás, szakhatósági bejelentések, stb.) szerinti feladatok végrehajtása, indokolt esetben külső szakemberek bevonásával.
6) Épületek sugárbiológiai védelmi rendszerei telepítésének döntés előkészítése, a harmonikus - egészségügyi kockázatoktól mentes - életterek kialakítása érdekében. Napjainkban a piacon már elérhető olyan épület sugárbiológiai védelmi rendszer, amely egyszeri beruházással, de később költségmentes üzemeltetéssel, áramforrás nélkül, karbantartást nem igénylő módon, megújuló energiás működtetéssel, hosszútávú (legalább másfél évtizedes) garanciával képes tehermentesíteni hivatali helyiségeinket, munkahelyeinket, ügyféltereinket, létesítményeinket, háttérintézményeinket (bölcsőde, óvoda, iskola, sporthelyszínek, könyvtárak, napközik, szociális-kulturális intézmények, egészségügyi ellátó helyek, öregek otthona, stb.) a káros sugárzások kedvezőtlen hatásaitól.

A külső, belső sugárzások (együttes) hatásmechanizmusa szempontjából rendezett területeken (vagyis ahol a tényleges mérések tanúsága szerint jelenleg nincs érdemi kockázat) a feladat lényegesen lerövidülhet, amelyet jegyzőkönyv rögzíthet.
A kockázatértékelést nem elegendő egy alkalommal elvégezni, ellenkezőleg, a körülmények bármely érdemi változása (költözés, más munkahelyek kialakítása, új létesítmények átadása, felújítás utáni üzembe helyezés, új saját berendezések üzembe állítása, a külső, belső környezeti adottságok változása esetén az eljárást – akár külső szakértők bevonásával – meg kell ismételni. A kockázatértékelést kizárólag munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti el, szükség esetén lehetőség van a konzultációs kérdések megvitatására.

Az emberi erőforrások minisztere 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendeletében foglalt előírások betartását a kormányhivatalok ellenőrzik.