Jogszabályi változások 2022

Főbb változások történtek:
-    Telekalakítási eljárásokban
-    Állattartásra vonatkozóan
-    Földforgalmi törvényben
-    Rendszeres Gyermekvédelmi Kedvezményre való jogosultsággal kapcsolatosan
-    „Egyéb szálláshely” típusú szálláshely átminősítésével,  
-    az egyes szálláshely-szolgáltatást igénybe vevőt érintő nyilvántartási szabályokkal,
-    és Helyi iparűzési adóbevallási nyomtatvánnyal kapcsolatban.

Telekalakítási eljárásokban történt szakhatósági változások:
2021. december 22-én módosult az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Kor. rendelet, mely értelemében a telekalakítási eljárásokban a jegyzőnek nincs hatásköre eljárni, a hatáskör címzettje a Tolna Megyei Kormányhivatal, azon belül az állami főépítész.

A jogszabályi változással kapcsolatosan további információt Lehr Péter Csoportvezető nyújt, a 74/570-800/114 - es telefonszámon.

Állattartásra vonatkozó rendelkezések:

Főbb, lakosságot érintő változások:

Kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos következő költségeket:

• a hatósági megfigyelés ideje leteltét követően a napi tartás költségét,
• a transzponder behelyezésének költségét,
• a védőoltás, valamint a külső és belső parazita elleni kezelés költségét és
• az oltási könyv kiadásának költségét.
• Az önkormányzat a fentiektől eltérően az örökbefogadó javára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

LÁNCON TARTÁSRÓL:

A kutyák tartós megkötése tilos Magyarországon. A Kormány pontosította a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletet: korlátozta azokat az eseteket, amikor átmeneti megkötésre sor kerülhet, továbbá a futólánc minimális hosszúságát is meghatározta az állat méretéhez viszonyítva.

Az eb nem tartós, átmeneti kikötése az alábbi feltétel esetén megengedett:

• az állaton végzett ápolás, illetve gyógykezelés céljából, annak idejére
• az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére,
• közlekedésbiztonsági, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében, vagy
• állatról emberre terjedő betegség megelőzése esetén, a betegség idejére.

Eb esetében az előző bekezdés szerinti átmeneti megkötésnél használt eszköz hossza

• kistestű ebnél 5 méternél,
• közepes testű ebnél 7 méternél,
• nagytestű ebnél 9 méternél,
• futólánc esetén a feszített és a futó részek hosszának összege 8 méternél, a futó rész hossza 3 méternél rövidebb nem lehet.

Az átmeneti megkötéshez alkalmazott nyakörvnek forgóval ellátottnak kell lennie, és az az eb életfunkciót, táplálkozását nem nehezítheti el, az az állat számára fájdalmat nem okozhat.

Lóféle esetében az istállón kívüli kikötés időtartama alkalmanként nem haladhatja meg a 60 percet.

A jogszabályi változással kapcsolatosan további információt dr. Menyhárt Judit Hatósági Irodavezető nyújt, a 74/570-800/113 - as telefonszámon.

Földforgalmi törvény változásai:

A Földforgalmi tv. 2022. január 1. napjától hatályos 21. § (1) bekezdése értelmében  "A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak - az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel - a felek aláírásától számított 8 napon belül amezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából.”

A Földforgalmi tv. 21. §-a a következő bekezdésekkel egészült ki:

    (1a) Ha a 23. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, akkor - a 20. §-ban foglalt esetek kivételével - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való         alkalmasságát és hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem minősül az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának.

  (1b) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1a) bekezdés szerinti döntését közli az eladóval, az adásvételi szerződés szerinti vevővel, valamint az adásvételi szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.

 (1c) Haaz adásvételi szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, az adásvételi szerződést a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival

 A Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi

a) a 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére; vagy

b) a 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az eladó részére.

A Fétv. 2022. január 1. napjától hatályos 17. §(1) bekezdése értelmében „Az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal történő közlése érdekében a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 21. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző), amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papíralapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie. A (2) bekezdés kimondja, hogy „ Az adásvételi szerződéshez csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, kivéve, amelyet közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.”

 A fentebb ismertetett változásokat összefoglalva:

2022. január 1. napját követően a hatósági jóváhagyást igénylő jogügyletek (föld adásvételi és haszonbérleti szerződések) esetében a közzétételi és jóváhagyás iránti kérelmet a 4 db eredeti adásvételi szerződéssel együtt - adásvétel esetén:

Tolna Megyei Kormányhivatal
Földhivatali Főosztály
Szekszárd
Pf. 40.
7101

Haszonbérleti szerződés esetén:

Tolna Megyei Kormányhivatal
Földhivatali Főosztály
Földhivatali Osztály 4.
Tamási
Szabadság u. 54.
7090

A mezőgazdasági igazgatási szerv az előzetes vizsgálatot követően 15 napon belül dönt a közzétételre való alkalmasságról, majd végzéssel (továbbá a szerződés egy példányával) megkeresi a jegyzőt a közzétételi eljárás lefolytatása érdekében.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a közzététel (kifüggesztés) nem minősül a szerződés jóváhagyásának! A jegyző a 60 napos közlési szakasz után a nála lévő 1 db eredeti (anonimizált, közölt) szerződést jóváhagyás céljából megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek.

A módosítás nem érinti a 2021-ben már közölt szerződésekkel kapcsolatos eljárásrendet, továbbá a hatósági jóváhagyást nem igénylő szerződések közzétételi eljárást (pl. az állami vagy önkormányzati tulajdonú föld eladását).

A fenti rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni a haszonbérleti szerződések esetében is.

A jogszabályi változással kapcsolatosan további információt Tolnai Andrea nyújt, a 74/570-800/108 - as telefonszámon.

Rendszeres Gyermekvédelmi Kedvezményre való jogosultsággal kapcsolatosan:

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 96. §-ának rendelkezései értelmében:

A 2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejár

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

b) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, é

c) az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság az e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig meghosszabbodik.

A jogosultság ismételt megállapítása érdekében új kérelmet a lejárati idő előtt kell benyújtania.

A jogszabályi változással kapcsolatosan további információt dr. Menyhárt Judit Hatósági Irodavezető nyújt, a 74/570-800/113 - as telefonszámon.

„Egyéb szálláshely” típusú szálláshely átminősítésével kapcsolatosan történt változások:

A 2022. január 1-jétől újonnan induló kereskedelmi- és a magánszálláshelyek, egyéb szálláshelyek működésének előfeltétele a nemzeti szálláshely-minősítési rendszerben meghatározott minőségi fokozatnak való megfelelés. A szállodák és a panziók által már megszerzett védjegyek érvényessége nem változik, a kötelező minősítés bevezetése fokozatosan történik meg 2022. január 1-jétől.

A továbbiakban az újonnan induló kereskedelmi- és a magánszálláshelyek, egyéb szálláshelyek működésének előfeltétele lesz a nemzeti szálláshely-minősítési rendszerben meghatározott minőségi fokozatnak való megfelelés, azaz az adott szálláshely minőségi fokozatának ellenőrzött és igazolt megléte, az 1-5 csillagos rendszerben.

Az új rendszer eredményeként a jövőben kizárólag a minősítéssel rendelkező kereskedelmi szálláshelyek, magánszálláshelyek és egyéb szálláshelyek működhetnek a piacon. Így, a jövőben szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak olyan szálláshelyen folytatható, amely megfelel a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén közzétett, az adott szálláshelytípusra vonatkozó követelményeknek.

A minősítési eljárásokat a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft., független szakértők közreműködésével végzi.

A szálláshely-szolgáltatóknak be kell jelenteniük a tevékenységüket a jegyzőnek, engedélyezési eljárás változatlanul nincs. A szálláshely-minősítés elkülönül a jegyző eljárásától, megelőzi azt. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésének kötelező melléklete lesz a szálláshely-minősítéséről szóló igazoló dokumentum. A szálláshely-szolgáltató ezzel a nyilatkozattal együtt teszi meg bejelentését a jegyzőhöz. A jegyző a szálláshely-szolgáltatót a minősítő szervezet által megállapított minőségi fokozatnak megfelelően veszi nyilvántartásba.

A szálláshely-szolgáltató a szálláshely üzemeltetési tevékenység bejelentését megelőzően, valamint az első minősítést követően háromévente köteles a szálláshely-minősítő szervezet vizsgálatát és értékelését kérni, a szálláshelytípusra vonatkozó követelményekhez igazodó minőségi fokozatba sorolás érdekében. A szálláshely-minősítési eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek, arra az Ákr. szabályait nem kell alkalmazni. A szálláshely-minősítési eljárás szabályai és szempontrendszere a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén kerülnek közzétételre.

A szálláshely-szolgáltatásnak folyamatosan meg kell felelnie a minősítéskor megállapított követelményeknek. A szálláshely szolgáltató a szálláshely-minősítésben bekövetkezett változást követően, valamint a szálláshely-minősítés megújítása során kiállított dokumentumot haladéktalanul köteles megküldeni a jegyzőnek.A szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról vezetett jegyzői nyilvántartás a szálláshely-szolgáltatási tevékenység típusának megjelölésén kívül minőségi fokozatba sorolását is tartalmazza.

A jegyző,ha a hatósági ellenőrzés eredményes lefolytatásához indokolt, akkor szakértőként a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. §-a alapján a szálláshely-minősítéssel kapcsolatban felmerült szakkérdésekben elsősorban az Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft-t rendeli ki.

A már nyilvántartásba vett szálláshelyek tulajdonosainak, illetve üzemeltetőinek az első szálláshely-minősítés érdekében – a kapcsolattartó és a szálláshely adatainak megadásával – regisztrálniuk kell:

-          2022. június 30. napjáig: kempingnek, üdülőháztelepnek, közösségi szálláshelynek

-          2023. január 1. napjáig: magánszálláshelynek, egyéb szálláshelynek

Amennyiben a szálloda vagy panzió rendelkezik érvényes minősítéssel, úgy a fentiekben meghatározott időpontig azt igazolnia kell a szálláshely-minősítő szervezet felé. A már megszerzett minősítések érvényesek. A minősítések felülvizsgálatára szálláshelytípustól függetlenül 3 évenként kerül sor.Az önértékelést a vonatkozó rendszerüzenet kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül köteles elvégezni a szálláshely. Az önértékelés lezárása után - már működő szálláshely esetében - 120 munkanapon belül kerül sor a helyszíni ellenőrzésre.Újonnan létesítendő szálláshely esetében az üzemeltető dönti el, hogy mennyi idő alatt végzi el az önértékelést, ettől számított 15 munkanapon belül kerül sor a helyszíni ellenőrzésre.

Az első kötelező minősítés díját a magyar állam minden szálláshely esetében átvállalja.

Minden további információ megtalálható az alábbi honlapon:  https://www.szallashelyminosites.hu/

A jogszabályi változással kapcsolatosan további információt Horváth Lászlóné nyújt, a 74/570-800/110 - es telefonszámon.

Változnak az egyes szálláshely-szolgáltatást igénybe vevőt érintő nyilvántartási szabályok:

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény hatályos rendelkezéseitől eltérően a 14 év alatti kiskorúnak, mint a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevőnek a személyazonosító okmányait 2022. június 30. napjáig nem kell bemutatnia a szálláshelyen, a szükséges adatokat a szálláshely-szolgáltató a kiskorú képviselőjének nyilatkozata alapján is kitöltheti. Ebben az esetben a kiskorúra vonatkozóan nem kell rögzíteni a személyazonosító okmány azonosító adatait.

A jogszabályi változással kapcsolatosan további információt Horváth Lászlóé nyújt, a 74/570-800/110 - es telefonszámon.

Helyi iparűzési adóbevallási nyomtatvánnyal kapcsolatos változások:

2022. évtől megújul a helyi iparűzési adóbevallási nyomtatvány

A 22HIPAK jelű helyi iparűzési adóbevallás nyomtatványban az előző évi bevalláshoz (21HIPA) képest több jelentős változás is történt, mely mind a nyomtatvány struktúráját, mind pedig a működését is érinti.

A HIPA nyomtatványon (a 21HIPA nyomtatvánnyal bezárólag) az adózóknak az adóévben minden érintett önkormányzatra külön nyomtatványt kell benyújtani, míg a 2022. adóévtől kezdődően a 22HIPAK nyomtatvány bevezetésével az adózók minden érintett önkormányzat vonatkozásában egy kötegelt nyomtatványon vallják be az iparűzési adót.

22HIPAK nevű bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési, megyei önkormányzat az iparűzési adót bevezette.Az adózó a 2021. évtől helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi évre vonatkozó bevallását is – az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.

A 2022. évre vonatkozó nyomtatvány kötegelt változatban érhető el, így adózónként és adóévenként egy bevallás benyújtására van szükség, minden telephelyre külön M lap beadásával.A bevallások szétbontását a Nemzeti Adóhatóság informatikai rendszere végzi, így minden önkormányzat a főlapokat és a rá vonatkozó M lapokat kapja meg.A Htv. 42/D § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság ellenőrzi és a számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó, szétbontott nyomtatványokat megküldi a bevallással érintett önkormányzatok részére.

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) azonban – választása szerint – továbbra is teljesítheti bevallási kötelezettségét az illetékes önkormányzati adóhatósághoz papíralapon benyújtott iparűzési adó bevallási nyomtatványon . Az így érintett adózói körnek is javasolt azonban a ÁNYK ellenőrzött 22HIPAK nyomtatvány használata.

 Az adóbevallás elektronikus úton való benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szabályai alapján teljesítendő az állami adóhatóság által közzétett elektronikus nyomtatvány kitöltésével.

Az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezet [Eüsztv. 1. § 23. pont] – ide értve az egyéni vállalkozót is – bevallás-benyújtási kötelezettségét az Eüsztv-ben meghatározott módon – elektronikus úton – köteles teljesíteni.A bevallás-benyújtás módjától függetlenül a Htv. 9. §-a értelmében helyi adóügyben, így iparűzési adóügyben is az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi iparűzési adót bevezette, így iparűzési adóügyben hatósági eljárásra, adózói tájékoztatásra csak az önkormányzati adóhatóság jogosult és kötelezett.

Az Elektronikus önkormányzati portálon / https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap  / az adóbevallási /HIPA KIVÉTELÉVEL/, adatbejelentési információk menüpontban lehetősége nyílik arra, hogy Tamási Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi adó adatbejelentést, adóbevallást lekérdezzék, illetve az ügyindítás menüpontban megtegyék. Az önkormányzati adóhatóságnál már jó ideje, minden helyi adóügy online is intézhető, amihez a magánszemélyeknek mindössze KAÜ-azonosításra van szükségük (ügyfélkapus regisztráció, e-személyi igazolvány).

A jogszabályi változással kapcsolatosan további információt Takács Zsoltné nyújt, a 74/570-800/118 - as telefonszámon.

Tamási, 2022. január 10.

                                                                         Tisztelettel:      
Tamási Város Jegyzője